Hogyan működik az önkéntes nyugdíjpénztár?

Önkéntes Nyugdíjpénztár
 

Hogyan működik az önkéntes nyugdíjpénztár?

Az állami nyugdíjrendszer nem áll stabil lábakon, szükségszerű tehát, hogy saját magunk is gondoskodjunk leendő nyugdíjunkról, mégpedig minél hamarabb! Sokféle konstrukció közül válogathatunk, most az egyik legnépszerűbb öngondoskodási formát, az önkéntes nyugdíjpénztárt mutatom be. Mire kell odafigyelnünk vele kapcsolatban és mik az előnyei? Olvass tovább, mert most minden kiderül erről a pénzügyi konstrukcióról!

Három olyan nyugdíj típusú öngondoskodási formát lehet megemlíteni, amelyet az állam adókedvezménnyel támogat: a nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ), az unit-linked típusú nyugdíjbiztosítást, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárt. Ami az utóbbit illeti, éves szinten 20 százalékos adókedvezményhez is hozzájuthatunk általa, maximum 150 ezer forint értékben.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona több forrásból is gyarapodhat. Egyszer ott vannak a tagok befizetései, azaz az általunk megszabott havi befizetések összege. Ehhez hozzájön az is, hogy az általunk befizetett pénzösszeg kamatozik is, amit előre természetesen inkább csak becsülni lehet, mintsem kijelenteni, de nem egy elhanyagolható tényező. Utána a már említett állami támogatás sem mellékes tétel, ami adókedvezmény formájában jelentkezik. Végül, de nem utolsó sorban pedig egy mezei befektetéshez képest az önkéntes nyugdíjpénztárnál nem kell adót fizetnünk a kamatok és a hozam után, amivel szintén szépen gyarapodik, illetve nem csökken a megtakarításunk.

Mennyi pénzt tudok felhalmozni az önkéntes nyugdíjpénztáramban, amire nyugdíjba vonulok? Természetes, hogy a legtöbb embert az érdekli, hogy konkrétan mennyi pénze lesz a nyugdíjba vonulásakor. Nyilvánvalóan a válasz lehet az is, hogy „attól függ”. Ez így egy kicsit kurta, ugyanakkor igaz, hiszen a végösszeget az is befolyásolja, hogy hány évesen kezdünk el megtakarítani, és az is, hogy havi mekkora összeget teszünk félre. Ha a húszas éveinkben kezdjük az öngondoskodást, akkor néhány ezer forint is elég lehet, ha később akkor értelemszerűen többet kell havonta átutalnunk, de alapesetben elmondható, hogy szabadon választhatjuk meg az összeget. A lényeg, hogy az adott pénztár által meghatározott minimum összeget átutaljuk.

Nézzünk itt egy példát. Ha 35 évesen vesszük kezünkbe a sorsunkat és elkezdünk havi 10 ezer forinttal megtakarítani nyugdíjunkra, akkor 30 év múlva akár több mint 9 millió forintunk is összegyűlhet azzal a feltételezéssel, hogy nyugdíjpénztárunk legalább 5 százalékos éves hozamot tud produkálni! Ez már önmagába véve is egy szép összeg, de ha hamarabb kezdjük el, illetve nagyobb összeggel, akkor sokkal többet is felvehetünk a végén.

Mire kell odafigyelnünk? Annak ellenére, hogy az egyik legvonzóbb ajánlat ma a piacon, ennek is, mint minden konstrukciónak vannak hátulütői. Azt mindenképpen tudnunk kell, hogy nyugdíjcélú megtakarításról lévén szó, az önkéntes nyugdíjpénztár egy hosszútávra szóló megtakarítási forma. Emiatt az első 10 évben (a várakozási időben) egyáltalán nem tudunk pénzünkhöz hozzáférni, utána is csak a hozam adómentes, a tőke magas, de egyre csökkenő adókulccsal adózik. Amennyiben időközben nyugdíjba vonulunk, akkor kicsit változik a képlet. Ha több mint 10 éve nyitottuk önkéntes nyugdíjpénztárunkat, akkor természetesen az összes megtakarításunkat adómentesen vehetjük fel. A 10 éves várakozási időt azonban akkor is ki kell várnunk, ha időközben nyugdíjba is mentünk.

Természetesen szólnunk kell az önkéntes nyugdíjpénztár költségeiről is. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb az éves befizetés, annál kisebb hányadát fogják kitenni a költségek. Amennyiben az éves befizetésünk 10 ezer forint alatti, akkor 10 százalékát, ha 10 001 és 120 ezer forint közötti, akkor hat százalékát, ha 120 001 forint és 500 ezer forint közötti, akkor két százalék, ha pedig 501 ezer forint feletti összeget teszünk félre évente, akkor egy százalékát vonják le költség hányadként.

 

Forrás: nextlevel.hu