Az elvégzendő feladatok sokak számára jelentenek terhet, ezért halogatni kezdik őket, ami a munkateljesítmény romlásához vezet, növeli a stresszt és egészségügyi problémákat is okoz. Ráadásul hajlamosak vagyunk addig halogatni a dolgainkat, amíg már csak annyira van időnk, hogy az utolsó pillanatban összecsapjuk az egészet. A Case Western Reserve University kísérlete alapján az utolsó pillanatra hagyott dolgok nagyban növelik a stressz érzését.
Az egyetemisták közül a halogatók stresszesebbek voltak és rosszabb egészségi állapotban voltak, mint azok a diákok, akik nem a legvégére hagyták a feladataikat. A stressz ráadásul a teljesítményre is negatívan hat. A Bishop’s University is végzett egy kutatást, ami az előzőhöz hasonló eredményeket mutatott. Az Érzelmi intelligencia 2.0 című könyv szerzője Dr. Travis Bradberry munkavállalóknak nyújt EQ-tesztelést, a Talent Smart nevű cége által a Fortune 500-as cégek 75%-ánál.
Olyan negatív mentális szokásokat szedett össze, amiket a leggyakrabban használnak a halogatásra. Ezeket a szokásokat ki lehet iktatni az életünkből, így proaktívvá válhatunk. Halogatás helyett az lenne a legjobb megoldás, ha etapokra, részekre bontanánk a feladatot, így nem kell az egészre koncentrálni, csak arra az egy részfeladatra. Az elvégzése könnyebbé válik, önbizalmat, lendületet és visszacsatolást kaphatunk.