Damanhur

 

Damanhur

Az olaszországi Torino-tól északra, Ivrea-tól 15km-re a Valchiusella völgyében szétszórtan él az kb. 50 házból álló közösség, amely együttesen a Damanhur-nak nevezett federációt alkotja, élteti és működteti immár több, mint 30 éve.

Oberto Airaudi ( alias Falco ) álmaként 1975-ben létrejött szellemi törekvés, mára egész mozgalommá fejlődött és egy közösség mozgatóerejévé vált. Itt, kb. 1000 személy él és működik együtt, akik közül 500-an teljes jogú lakók.
 
A közösség tagjai (polgárai – citizens ) 3 kategóriába sorolódnak:
C :  a közösséggel együttműködő, de a völgyben nem lakók csoportja
B :  a völgyben lakó és a közösséggel együtt dolgozók köre
A :  az életüket a közösségükkel teljesen megosztók köre. Ők azok, akik teljes erővel, munkával és pénzzel támogatják a célkitűzéseket.
 
Ez a kategória igényli a megszokottól leginkább eltérő életfelfogást és gondolkodásmódot, amelyben az egyéni célok helyét a közösség támogatása foglalja el.
 
Az ilyen típusú csatlakozás azt feltételezi, hogy a személy beadja a vagyonát a közösbe, beköltözik egy társasházba, feladatokat vállal a közösségen belül, cserébe fizetést kap, és hozzáférést a közösség erőforrásaihoz és lehetőségeihez.
 
Az egyéni gyarapodás és megtakarítás nem szükséges, minden többlet a közösség továbblépését szolgálja.
 
Az életvitel Az emberek, és a kiscsaládok különféle nagycsaládokban ( nucleo ) élnek együtt. Itt megosztják a lakást, a költségeket és feladatokat, együtt étkeznek, még a gyerekeket is együtt nevelik.
A ház nem az ők tulajdonuk, még ha saját erőből és pénzből építették is fel.

Minden közös, a federáció tulajdona, egyesül a többszáz egyéni erő, törekvés és pénz, mindannyiuk közös céljainak elérése érdekében. Damanhurból való elköltözés esetéb joga van visszaigényelni a betett javait az évek során adott szolgálatot ellenértékét.

A nukleók szétszórva, egymástól több kilométer távolságra vannak egymástól. Mindegyik egy nagyobb ház, vagy egy csoport, külön névvel és a benne lakók által meghatározott életfelfogással.
Az egyik legkülönlegesebb tapasztalat, amiben részesültünk, egy olyan nukleó meglátogatása volt, ahol a házakat a fákra építették, mintegy kísérletképpen, milyen érzés lehet a talaj fölött létezni.
Itt található a "szent erdő", ti. a templomok fölötti dombon, ahol egy emelvényen egészen különös koncertnek lehetünk fültanúi.

Egy technikai berendezés segítségével megoldották, hogy a növények gyökere és levele közti ellenállást hangokká alakítják, így lehetségessé válik, hogy a növények zenéljenek, koncertet adjanak.
 
Ez az ember és a növény közti kétirányú kommunikáció által lehetséges. További kísérleteket is folytatnak, amiben a növényeket különböző feladatokkal ruházzák fel (pl. ajtó nyitása, üvegház vezérlése).

A nucleo-knak saját, jól meghatározott szerepük van: az egyik a templomokat működteti, a másik az alternatív energiaforrásokat kutatja és fejleszti, egy harmadik a külső kapcsolatokért felelős, stb.

Lakóik időnként váltanak, átköltöznek egy másik nukleóba, másfajta munkába kezdenek.
 
Mindegyik társulásnak megvan a feje, akinek a feladata a többi társulással tartani a kapcsolatot. Ezen kívül egy döntéshozó szerv tárgyalja meg a kérdéseket, amelyek egy 3 tagú "királyság" segítségével lesznek elfogadva. Őket félévente választják meg.
 
Néhány éve nagy előnyt jelent, hogy az egyik település polgármestere a közösség tagjai közül való. Legtöbb tevékenységükkel igyekeznek bevonni az egész völgy lakosságát.

Damanhurban a polgárok feladatait, az élet rendjét és irányelveit egy helyi törvénykönyvben szögezik le. Ez folyton változik, a helyzeteknek megfelelően, mindig a legalkalmasabb módon. Általános szabály például, hogy a közösséghez tartozó 600 hektárnyi területen sehol nem szabad dohányozni.
 
Választott feladataik közé tartozik az öregek ápolása, vöröskereszt kiképzés és szolgálat, orvosi rendelő, kulturális központ, vendégellátás, organikus termesztés, élelmiszerek gyártása, sokféle mesterség, kutatás, technikai fejlesztés, meditációs programok,  és a templomok építése, gondozása.

Folytatjuk...

Teteje