Öngondoskodás, mint befektetés

nyugdijra félretenni_budapest-portal
 

Öngondoskodás, mint befektetés

 

Legalább ennyit félre kell tenned a nyugdíjadra

Ha nyugdíjbiztosításon keresztül szeretnénk félretenni, általában fix minimális éves díjakkal találkozhatunk, de van olyan szolgáltató, amelyik a biztosítás időtartama alapján határozza meg a fizetendő minimális biztosítási díjat. Összeszedtük, hogy néhány népszerűbb nyugdíjbiztosítás milyen minimális rendszeres éves díjjal dolgozik.

 

A legtöbb biztosító egységesen, futamidőtől függetlenül határozza meg, hogy mennyi a minimum befizetendő rendszeres éves díj, például:

- a CIG Klikk 150 000,

- az Allianz Életprogram 120 000,

- az Aegon Tempo 96 000 forintos minimális éves díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.

 

Élettartamtól függő minimum

Vannak olyan biztosítási termékek, ahol a minimum megtakarított éves rendszeres összeg változik annak függvényében, hogy mennyi időre kötjük a szerződést, hány évünk van vissza nyugdíjig. A mögöttes elképzelés jó célt szolgál: a biztosító gyakorlatilag arra ösztönzi az ügyfelét, hogy minél kevesebb ideje van a nyugdíjig, annál többet tegyen félre. Ilyen például:

- Az NN Motiva (158 sz.), ahol 10-14 éves élettartam esetén 300 000, 15-19 éves élettartam esetén 120 000, 20 éves, vagy afölötti időtartam esetén 84 000 forint a befektetési díjrész minimuma. A termék sajátossága, hogy a kockázati díjrészt nem a megtakarításból vonják, hanem gyakorlatilag külön díjalapba megy, így plusz befizetést jelent: 10-14 éves élettartam esetén 14400 forint, 15-19 éves időtartam esetén 5760 forint, 20 év és afölötti időtartam esetén 4032 forintot évente (amit havonta vonnak).

- A Metlife Privát Nyugdíjprogramja (MET-687) 10-15 év közti időtávon 180 000 forintos, 15-20 év közt 150 000 forintos, 20 évnél hosszabb időtávon pedig 120 000 éves minimális éves díjért dolgozik.

- Az Union Nyugdíj Program II terméke pedig 20 év alatti futamidő esetén 84 000, 20 év fölött pedig 60 000 forintos éves minimum rendszeres díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.

Persze ha komolyan gondoljuk a nyugdíjcélú megtakarítást, a minimum díjaknál nagyobb összeget érdemes félretennünk rendszeresen, főleg, ha közel vagyunk a nyugdíjazáshoz.

 

Nyugdíjra gyűjtesz? - Kiszámoltuk, melyik a tuti befektetés

Ha nyugdíjas éveinkre szeretnénk félretenni, nem mindegy, hogy az államilag támogatott megtakarítási formák közül egy önkéntes nyugdíjpénztárt, egy nyugdíj előtakarékossági számlát, vagy egy nyugdíjbiztosítást választunk. Kiszámoltuk, hogy azonos hozamkörnyezet mellett melyik hozza a legtöbbet, illetve összeszedtük azokat a fontos, egyéb szempontokat, amelyekre döntésünket alapozhatjuk. A legjobb és a legkevésbé kedvező megtakarítások közt akár milliós különbségek is jelentkezhetnek.

 

Mi a különbség?

Mindegyik nyugdíjcélú megtakarítási forma esetében:

- az éves befizetésünket az állam a következő évben kiegészíti 20 százalékos szja- jóváírással,

- rendszeresen vagy egy összegben nyújt megtakarítási lehetőséget,

- szankciókkal sújt az állam, ha idejekorán akarjuk felvenni a pénzünket.

 

Az önkéntes nyugdíjpénztár

Előnye: jellemzően aktívan kezelt portfóliókból válogathatunk, vagyis nem nekünk kell a befektetési döntéseket rendszeresen meghoznunk, az állami támogatás plafonja itt a legmagasabb (150 ezer), minél nagyobb éves tagdíjat fizetünk be, annál kedvezőbb az arányosan felszámított költség, valamint az összes megtakarítás közül itt van lehetőségünk a hozamot kivenni a termékből anélkül, hogy komoly szankciókat kellene elszenvednünk (10 év után),

Hátránya: rövidtávon nem ez a legolcsóbb megtakarítási termék és viszonylag szűk a befektetési paletta.

 

A nyugdíjbiztosítás

Előnye: kockázati eseményre is nyújthat fedezetet és az önkéntes nyugdíjpénztárnál szélesebb a befektetési paletta,

Hátránya: a hozamot lerontó költségek messze itt a legmagasabbak.

 

A nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ)

Előnye:a legalacsonyabb a költségek, illetve a befektetési döntéseket teljesen szabadon hozhatjuk meg, ami akkor előny, hogyha tudatos befektetők vagyunk: a befektetési alapok befektetési jegyei mellett értékpapírokkal is tudunk kereskedni,

Hátránya: az állami támogatás plafonja viszont itt a legalacsonyabb (100 ezer).

 

Melyik éri meg?

A piacon jellemző átlagos költségszerkezetekből modellt képezve összehasonlítottuk a három megtakarítási formát. Megnéztük, hogy évi 240 000 forintot félretéve (havi 20 000), 5 százalékos fix feltételezett hozamkörnyezet mellett melyik megtakarítási modellel járunk a legjobban.

 

A táblázatból leolvasható, hogy:

- A legmagasabb nettó hozamot a nyugdíj előtakarékossági számlával érhetjük el, mivel a költségei messze a legalacsonyabbak az összes megtakarítási forma közül.

- Az önkéntes nyugdíjpénztárak előnye viszont, hogy a költségeket (likviditási tartalék, működési tartalék) a befizetéskor vonják le, számlavezetési díj jellemzően csak a kezelt portfólióra vonatkozóan merülhet fel (ahogy más esetben is, ha befektetési alapba fektetünk), ezért gyakorlatilag minden évben ugyanaz a számla működési és likviditási költsége, ha ugyanazt a tagdíjat fizetjük. Így bár az elején az elvont költség arányaiban magasabb, az idő múlásával a teljes megtakarításra vetített arányos költség folyamatosan csökken.

- Ha kifejezetten a megtakarított tőke felépítése a célunk, a legrosszabbul egy nyugdíjbiztosítással járunk, ennek oka a tetemes kezdeti költség, amely a futamidő elején közel tíz százalékos értéket is jelenthet. Sőt, a valóságban olyan költségszerkezettel is találkozhatunk, amely az első három évben az éves befizetésünk 30-50 százalékát elvonja. Így a kalkulációban szereplő nyugdíjbiztosítással több, mint egymillió forinttal kevesebb pénzt takaríthatunk meg, mint egy NYESZ-szel, ez az utóbbi értékének körülbelül 81 százaléka. Tévesen egyébként sokan azt hiszik, hogy a biztosítások teljes költsége csökken az idő múlásával. A kezdeti költség valóban csökken, egy idő után pedig teljesen eltűnik, a felhalmozási pénzalapra vonatkozó költség viszont ugyanúgy egy arányosan számított érték, az idő múlásával nettóban nő.

 

Azt láthatjuk, hogy alapkezelési költségek nélkül, a NYESZ magasan a legolcsóbb. Az alábbi számítás gyakorlatilag megfelel a nyugdíjbiztosítások TKM-logikájának, azzal a különbséggel, hogy alapkezelési és egyéb kisebb költségeket (lásd alább) nem tartalmaz:

 

Az állami támogatás nélküli befizetésünkhöz képest a fenti három nyugdíjcélú megtakarítási termékeken az alábbi éves hozamokat értük el (az állami támogatást is figyelembe véve):

- a nyugdíjbiztosítás 4,6 százalékos,

- az önkéntes nyugdíjpénztár 6,5,

- a NYESZ 7 százalékos éves hozamot ért el 15 év alatt.

 

A 20 százalékos állami támogatás mindössze körülbelül 2,2 százalékos hozamnak felel meg a példában szereplő időtávon.

Ha például a másfél százalékos éves alapkezelési költséget vennénk minden esetben (ami reálisnak tekinthető), akkor a fentiekhez képest ennyivel alacsonyabb lenne az éves hozam.

A kalkulációkban a következő paramétereket használtuk (a fent említett kitételek mellett):

- Nyugdíjbiztosításoknál 3 százalékos bekerülési költséggel számoltunk, két éves költségalappal, 8 százalékos kezdeti költséggel, illetve 1,5 százalékos felhalmozási költséggel. Kockázati költségektől, adminisztrációs díjaktól eltekintettünk.

- Önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a 0 és 10 000 forintos díjrészre 10%, a 10 és 120 000 forintos díjrészre 6%, a 120 és 240 000 forint közti díjrészre pedig 4% százalékos költséget alkalmaztunk, a kezdeti költség 4000 forint volt.

- A NYESZ 0,12% számlavezetési költséget számít fel évente.

- A befektetések, befektetési alapok külön kezelési költségeivel nem számoltunk.

- Feltételeztük, hogy a portfólió változatlan marad 15 évig, ezért tranzakciós költségekkel szintén nem számoltunk. A valóságban egyébként a tranzakciós költségek igen jelentősen megdobhatják a fizetendő költségeket, attól függően, hogy milyen gyakran módosítunk a portfóliónkon. Néhány biztosító egyébként évi 1-2 átcsoportosítást díjmentesen megtesz.

- Az állami támogatás be van fektetve.

- Az éven belüli időtényezőt nem vettük figyelembe.

 

 

Hogyan adózom?

Mindegyik megtakarítás jellemzője, hogy adómentesen hozzájutunk a hozamokhoz, ha nyugdíjba megyünk és kifizetést kérünk. Ha viszont ezelőtt mondjuk fel a szerződést, vagy szeretnénk pénzt kivenni a számláról, már sokkal problémásabb a helyzet.

Nyugdíj előtakarékossági számla esetében adómentesen csak akkor férhetünk hozzá a pénzünkhöz, ha legalább 10 éve fut a számla és a nyugdíjra jogosultak vagyunk.

Ha idő előtt fel akarjuk venni a pénzt, a következőkkel kell számolnunk:

- Ha három év eltelte előtt nyúlunk bele a számlába, függetlenül attól, hogy nyugdíjra jogosultak vagyunk-e vagy sem, egyéb jövedelemként adózunk a felvett pénz hozama után, amely 16 százalék SZJA-t és 27 százalék ehót jelent. Emellett az állami támogatás 120 százalékát vissza kell fizetni. Ugyanezek a szabályok érvényesek, ha nyugdíjazás előtt akarunk a számlából pénzt kivenni, futamidőtől függetlenül.

- Ha a három-tíz éves időszak közben vesszük ki pénzt, de már nyugdíjra jogosultak vagyunk, az állami támogatást nem, de a 16 százalékos SZJA és 27 százalékos ehót meg kell fizetni a hozamokra (kivéve a 2013 előtt nyitott számláknál).

 

Önkéntes nyugdíjpénztári taggá válás után a döntő időszak az első tíz év lesz, amely az úgynevezett várakozási idő:

- Ebben az időszakban, ha kifizetést szeretnénk, jövedelemként adózunk a teljes felvett összeg után, amely 16 százalék SZJA-t és 27 százalékos ehót jelent.

- A tizedik év eltelte után dönthetünk úgy, hogy a hozamokat adómentesen kivesszük a számláról, erre háromévente van lehetőségünk, ha a pénztártagságunkat fenn akarjuk tartani.

- A tőkéhez tíz év után is az SZJA és az eho megfizetése után jutunk hozzá, az adóalap viszont 10 százalékkal csökken évente, tehát a teljes befizetésünk, hozamokkal együtt, 20 év után lesz teljesen adómentesen kivehető.

 

Nyugdíjbiztosítás esetében az állami szankciók mellett a magas költségek ronthatják a feltételeket.

- Ha idő előtt szeretnénk visszavenni a megtakarításunkat, a fő szankció a visszavásárlási táblázat, a biztosító ezzel gyakorlatilag levonja az összes költséget, amit kifizetnénk a biztosítás időtartama alatt. Ez főleg rendszeres díjfizetésű szerződéseknél jelenthet tetemes költségeket: a legtöbb biztosítónál az első két-három évben gyakorlatilag az összes pénzünket lenyeli a biztosító. Emellett könnyen lehet, hogy többhavi díjnak megfelelő költséget kell fizetni a visszavásárlás lebonyolításáért.

- Emellett a felvett állami támogatást 20 százalékkal terhelten vissza kell fizetni.

 

Melyik ajánlott?

- Rövid (15-20 éves) távon a NYESZ. Gyakori érv a NYESZ ellen, hogy szakértelmet igényel és ezért nem ajánlott, de ez nem teljesen igaz, mivel egy rendszeres utalási megbízással és egy aktívan kezelt befektetési alappal gyakorlatilag az alapkezelő minden terhet levesz a vállunkról.

- Egy önkéntes nyugdíjpénztárba befektetni nem a kényelem miatt érdemes, hanem azért, mert a NYESZ másfélszeresének megfelelő az állami támogatás maximuma, illetve nagyon hosszú távon (20-30 év) a költségszerkezete is kedvezőbb lehet.

- A nyugdíjbiztosítás csak akkor éri meg, ha mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy kockázati védelem is járjon a megtakarításunk mellé és az önkéntes nyugdíjpénztárnál fantáziadúsabb befektetési palettát szeretnénk igénybe venni.

 

Forrás: portfolio.hu

 

Teteje